Magyar Köztársaság Nagykövetsége Szófia
Cím: 1000 Szófia, ul. 6-ti Septemvri 57.
Telefon: /00-359-2/ 963-1135, /00-359-2/ 963-1136, /00-359-2/ 963-3143
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
Konzuli félfogadás: Vízumkérelmek és egyéb konzuli ügyek intézése hétfõn és pénteken 09.00 – 11.00 között. A hét többi napján csak bajbajutott magyar állampolgárok ügyintézését végzi a hivatal.
Fax: /00-359-2/ 963-2492, mobil: 0888-233-156.
Fontosabb telefonszámok
Ország elõhívó: +359
Központi segélyhívó: 112
Rendõrség: 166
Tûzoltóság: 160
Mentõk: 150
Autómentõ: 146
Hivatalos ünnepek
Január 1. Újév
Március 3. Bulgária török uralom alól való felszabadulásának napja
a Húsvét vasárnap és hétfõ (a julianus naptár alapján)
Május 1. A munka ünnepe
Május 6. György nap, a bolgár hadsereg napja
Május 24. A szláv írásbeliség és kultúra napja
Szeptember 6. Bulgária egyesülésének napja
Szeptember 22. Függetlenség napja
December 25-26. Karácsony
December 31. Újév
Magyarország helyi képviselete
Nagykövetség Szófia
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr Kolozsi Béla
A Magyar Köztársaság Nagykövetségének címe: Szófia, ulica 6. Septemvri 57.
Konzuli félfogadási idõ a szófiai Magyar Nagykövetség épületében: hétfõn–szerdán–pénteken:9-11 óráig.
A Nagykövetség az alábbi telefonszámokon érhetõ el munkaidõben:
Magyarországról: 00359-2-963-1135, 00359-1-963-1136, 00359-2-963-3143.
Bulgáriából: 02/963-1135, 02/963-1136, 02/963-3243.
A Nagykövetség állandó ügyeletének mobil telefonszáma:
Magyarországról: 00/359-888-813-080
Bulgáriából: 0888-813-080
A Nagykövetség konzuljának mobiltelefonszáma:
Magyarországról: 00/359-888-233-156
Bulgáriából: 0888-233-156
Konzulátus Várna
Várnai tiszteletbeli konzul: Atanasz Todorov Atanaszov
A várnai tiszteletbeli Konzulátus címe: Várna, ulica General Skobelev 48.
Félfogadási idõ
(máj.01. – szept. 30.) munkanapokon 16.00 – 18.00
(okt.01.–ápr.30.) hétfõ, szerda, péntek 16.00 – 18.00
A tiszteletbeli Konzulátus telefonszáma:
Magyarországról: 00/359-52-259-067
Bulgáriából: 052-259-067
Ügyeleti telefonszám (sürgõsségi esetekben):
Magyarországról: 00/359-888-403-940
Bulgáriából: 0888-403-940
Gépkocsival Bulgáriába
Bulgária 2007. január 1-jétõl az Európai Unió tagállama. Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal léphetnek be az országba. Az EU tagállamok állampolgárai minden egyéb más formai követelmény nélkül 90 napig tartózkodhatnak az országban. A 90 napot meghaladó tartózkodás esetén a bulgáriai tartózkodási helyük szerinti illetékes rendõrkapitányságon regisztráltatniuk kell magukat, ahol huzamos (max. 5 évig érvényes) tartózkodási kártyát állítanak ki számukra. 5 éven túli tartózkodás esetén állandó letelepedetti státusz kérelmezhetõ.
Bulgáriában 2001. december 1-jétõl az ország területére tranzit, vagy rövidebb tartózkodási céllal belépõ külföldieknek kötelezõ az egészségbiztosítás. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát sürgõsségi esetekben elfogadják, az ezen kívül esõ egészségügyi szolgáltatásokért fizetni kell, amennyiben az utazó nem rendelkezik utasbiztosítással (irodánkban köthetõ!!!). A teljeskörû utasbiztosítás megkötését feltétlenül javasoljuk! Mivel a bulgáriai egészségügyi ellátás színvonala nem éri el sem a magyar, sem az európai átlagot, ezért komolyabb orvosi beavatkozás, mûtét szükségessége esetén a beteget indokolt hazaszállítani. Egy ilyen betegszállítás átlagos költsége 600 ezer és 1 millió forint között van. Ha az utas rendelkezik megfelelõ utasbiztosítással, akkor ezt a költséget a biztosító fizeti. (Naposparton az orvosi ügyelet jól felszerelt, munkatársai beszélnek angolul!)
Gépkocsival történõ belépéskor a határon kötelezõ felmutatni a nemzetközi gépjármû biztosítási kártyát (zöld kártyát). A belépõ útlevelében rögzítik a gépjármû adatait, ami azt jelenti, hogy kizárólag azzal a gépjármûvel lehet elhagyni az országot, amellyel a belépés történt, valamint csak az a személy hagyhatja el az országot a jármûvel, akinek az útlevelébe regisztrálták a jármûvet. Ha más személy szeretne kiutazni a jármûvel, vagy a belépõ a jármû nélkül szeretné elhagyni az országot, akkor a területileg illetékes bíróságon kell a szükséges meghatalmazást elkészíttetni, melyet a területileg illetékes vámszervvel kell igazoltatni.
Amennyiben a beutazónak nincs CASCO biztosítása, vagy tart az autólopástól, lehetõség van arra, hogy a határon díjfizetés ellenében GPS jelkövetõ rendszer beszerelését kérje, amelyet kilépéskor leszerelnek az autóról. (Ezt mi még nem próbáltuk)
Sebességhatárok
Szerbia: lakott területen belül 60 km/h, lakott területen kívül 80 km/h, autóúton 100 km/h, autópályán 120 km/h.
Bulgária: lakott terülten belül 50 km/h, lakott területen kívül 90 km/h, autópályán 130 km/h.
(Ezeket a sebességhatárokat érdemes betartani, szigorúan figyelnek rá, keményen büntetnek! – saját bõrünkön tapasztaltuk…)
Javasolt útvonal
Budapest-Röszke (határátlépés) – Belgrád – Nis – Dimitrovgrad (határátlépés) –
Szófia – Plovdiv – Burgasz
Szófia – Plovdiv – Stara Zagora – Burgasz – Neszebár
Budapestrõl indulva az M5-ös autópálya egészen a határig vezet. Magyarországon az utolsó benzinkút Röszke környékén található, utána már csak a határ szerb oldalán lévõ MOL kútnál lehet tankolni. A határátkelés általában gyorsan, zökkenõmentesen zajlik.
Újvidékig jó minõségû utakon lehet közlekedni. Az utak kétsávosak, de mindkét oldalon széles leállósáv található. A magyar utas számára kissé különös lehet a közlekedés a szerb utakon. A leállósáv ugyanis arra a célra szolgál, hogy az autós lehúzódjon, amennyiben egy gyorsabb jármû utoléri. Érdemes gyakran a visszapillantó tükörbe nézni, különben számíthatunk a türelmetlenkedõ autósok villogására, dudálására. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a szembejövõ autósok elõzéskor gyakran a mi jóindulatunkra számítanak, tehát elõfordulhat, hogy ilyenkor is nekünk kell lehúzódnunk a leállósávba.
Az elsõ díjfizetõ kapu Újvidék elõtt található, ahol kb. 400 dinárt kérnek az utastól. EUR-ban is lehet fizetni, de 7 % jutalékot levonnak, és csak dinárban tudnak visszaadni. (1Eur=kb. 80 dinár) A következõ díjfizetõ kapunál – 16 km-rel a Duna híd után - szintén kb. 400 dinárt kell fizetni. A sebességkorlátozásokat érdemes komolyan venni, mert az ellenõrzõ pontokon büntetésre számíthatunk. A városba érkezve két lámpás keresztezõdés után jobbra, Nis irányába kell letérni. Ezután egy négysávos, osztottpályás út következik.
A várost elhagyva egy újabb autópálya-kapu következik egy jegykiadó automatával (fizetni majd csak Nisnél kell kb. 1050 dinárt). A Belgrád-Nis autópálya európai minõségû. Nist elhagyva két irány közül választhat az autós: Skopje-Thessaloniki, vagy Sofia-Pirot.
Az út innentõl már kétsávos, de jó minõségû, alagutakon és szikla szoroson halad keresztül. Gyakoriak a sebességkorlátozások, amelyeket ajánlatos betartani. Különösen a bolgár határ elõtti szakaszon (Zeljusa környékén) számíthatunk ellenõrzésekre, itt szinte mindig találkozik az utas egy-egy trafipaxszal. Érdemes figyelni a szembejövõ autósokat, gyakran villogással jelzik a rendõrök jelenlétét.
A bolgár határon 2 EUR-t kell fizetni fertõtlenítésért (egy medencén kell áthajtani az autóval), valamint útdíjat kell fizetni, amely 5 EUR/hét.
A határtól az út egészen Szófiáig visz. Az utak rossz minõségûek, kátyúsak.
Amennyiben a tengerpartra utazunk, Szófiát ki lehet kerülni a körgyûrûn haladva.
Tankolás
Szerbiában és Bulgáriában valamivel olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon, az üzemanyagok minõsége megegyezik a hazaival. Szerbiában több OMV kút is található: Szabadka és Újvidék között, Újvidék és Belgrád között, Belgrád elõtt, majd Lepovónál (100 km-re délre Belgrádtól), és a bolgár határállomás elõtt a szerb oldalon. Az OMV kutaknál tiszta (és ingyenes) mosdókat találunk, külön pelenkázó helységgel. A gyerekek körülzárt játszótéren játszhatnak, amíg a szülõk a közelben lévõ kávézóban frissíthetik fel magukat egy finom - megfizethetõ árú - kávéval. MOL töltõállomásokat a magyar határnál és Újvidéknél, visszafelé pedig a Nis-Belgrád autópályán, kb. 50 km-re Nistõl találunk. Bulgáriában szintén több helyen elõfordulnak OMV és Shell kutak.
Rendõri intézkedések
Bulgáriában hivatalosan megszüntették a helyszíni bírságot, de ez nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban - különösen külföldiek esetében - ne mûködne tovább. Elvileg a gépjármûveket igazoltató hatósági személy szabálysértés megállapítása esetén köteles a pénzbírságról csekket kiállítani, amelyet a szabálysértõ személynek nem helyben, hanem a legközelebbi pénzintézetnél kell befizetnie. Ugyanakkor a gyakorlatban többször elõfordul, hogy a szabálysértést megállapító rendõri szerv nem szab ki bírságot, hanem bevonja az utazó jogosítványát, útlevelét azzal, hogy másnap, vagy 1-2 napon belül a területileg illetékes szabálysértési bíróságnál kell jelentkezni, ahol kiszabják a bírságot. Ilyen esetekben az utazók többsége - elkerülendõ az esetleges többnapos procedúrát - arra törekszik, hogy "megegyezzen" az eljáró rendõrrel. A korrupció ezen a szinten általában eredményesen mûködik és 10-20 Euro megfizetése esetén a kûlföldi folytathatja az útját. De az is elõfordulhat, hogy az eljáró rendõr megvesztegetés kísérlete miatt feljelenti a külföldit, ami aztán további jogi procedúrát jelent. Ezért mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy fokozottan ügyeljen a közlekedési szabályok, különösen a sebességkorlátozás betartására, még akkor is, ha a helyiek ezt nem tartják be.
Érdekességek
A kommunista rendszer de facto 1989. november 10-én ér véget, amikor Todor Zsivkov ellen palotaforradalom tör ki, pártbéli ellenzéke – Andrej Lukanov és Petar Mladenov pártvezetõk vezetésével – moszvai támogatással lemondatják összes tisztségérõl. Az új vezetés kezdetben nem tervez politikai változásokat, csupán a gorbacsovi reformokat szeretné Bulgáriában is bevezetni, azonban az események már nem tarthatók a rendszer keretein belül, s megindul a politikai pluralizmus felé vezetõ út, annak ellenére, hogy a kommunista Bulgáriában komoly ellenzéki mozgalom nem volt.
Az 1990. júliusi választásokon azonban meglepetésre a Bolgár Szocialista Párt abszolút többséget szerez, 400 mandátumból 211-et. Az ellenzéki többségû nagyvárosokban és elsõsorban Szófiában tömegtüntetések kezdõdnek, melyek kétségbe vonják a választások tisztességes jellegét. Miután a tömegtüntetések kiszélesednek, Petar Mladenov köztársasági elnök lemond, helyére kompromisszumként a szocialista többségû parlament Dr. Zselju Zselevet, a Demokratikus Erõk Szövetsége elnökét választja. Ezzel lehetõséget kap a parlament a nyugodt munkára, melynek eredményeképpen megszületik 1991-ben az új alkotmány.
Az 1991-es választásokon az ellenzék nyer, kormánya azonban csak egy évig marad hatalmon. 1992–1994 között a szocialisták és a a török kisebbségi párt hallgatólagos támogatásával szakértõi kormány irányítja az országot. 1994-ben ismét a Bolgár Szocialista Párt nyeri a választásokat. 1996 elején súlyos gazdasági válságba kerül az ország, az infláció eléri a heti 30%-ot. A rendkívüli választások utáni új kormány sikeresen stabilizálja a helyzetet 1997 elején, a bolgár levát a német márkához köti (1:1000 árfolyamon).
2001-ben véglegesen hazatér II. Simeon ex-cár, akinek új pártja megnyeri a választásokat és a török kisebbség pártjával koalícióban új kormányt alakít, mely külpolitikai sikereket mutat fel: eléri Bulgária felvételét a NATO-ba és sikeresen befejezi az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokat.
A 2005-ös választásokon a Bolgár Szocialista Párt szerez többséget, az új koalíciós kormányt 8:5:3 arányban a Bolgár Szocialista Párt, (II. Simeon ex-cár pártja) és a török kisebbségi párt hozza létre. A Demokratikus Erõk Szövetsége részekre szakad, a közép-jobb súlytalanná válik, mivel három kisebb parlamenti párt formájában vesz részt a politikai életben. A 2005-ös parlamenti választások új jelensége a mindaddig jelentéktelen és a parlamenti küszöb megközelítésére sem képes bolgár szélsõjobb megszervezõdése (Támadás Párt) és bejutása a parlamentbe.
A Támadás Párt nacionalista, cigány- és törökellenes, muzulmánellenes, NATO-ellenes és EU-szkeptikus jelszavakat hangoztat, követeli a rendszerváltozás teljes menetének felülvizsgálatát, elutasítja a kapcsolatot mind a kormánypártokkal, mind a jobbközép ellenzéki pártokkal, mivel azokat mind bolgárellenesnek és hazaárulónak tartja.
Bulgária 2007. január 1-jén vált az Európai Unió tagjává.
Egyéb hasznos tudnivalók
Bulgária 2007. január 1-jétõl az Európai Unió tagállama. Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal léphetnek be az országba. Az EU tagállamok állampolgárai minden egyéb más formai követelmény nélkül 90 napig tartózkodhatnak az országban. A 90 napot meghaladó tartózkodás esetén a bulgáriai tartózkodási helyük szerinti illetékes rendõrkapitányságon regisztráltatniuk kell magukat, ahol huzamos (max. 5 évig érvényes) tartózkodási kártyát állítanak ki számukra. 5 éven túli tartózkodás esetén állandó letelepedetti státusz kérelmezhetõ.
Bulgáriába beutazáskor, az utasforgalomban vámmentesen vihetõ be a szokásos személyi használatú tárgyakon kívül 200 db cigaretta, vagy 50 db szivar, vagy 25 dkg dohány, 1 liter égetett szeszesital, 2 liter 22 % alatti alkoholtartalmú ital, 2 liter bor, 0,5 kg kávé, vagy 20 dkg neszkávé, 10 dkg teafû, vagy 4 dkg granulált tea, 50 ml parfüm, 250 ml kölni, 37 gr arany és 300 gr ezüst ékszer, valamint 100 USD értékû ajándék (melynek értékét számlával igazolni kell). A fenti értékhatárt meghaladó mennyiségû ékszert a vámnál be kell jelenteni, és meglétét kilépéskor ellenõrzik.
Azok a magyar állampolgárok, akik Bulgárián csak átutaznak, és továbbutaznak Görög- vagy Törökországba, különösen, ha azt vásárlási céllal teszik, a behozott és bármely termékbõl a kereskedelmi mennyiséget elérõ mennyiségû árú van náluk, kötelesek azt a bolgár vámszerveknél a határon beléptetni, kilépéskor pedig kiléptetni. A behozott árukról kitöltött vámnyilatkozat hiányában csempészet miatt eljárást indítanak az elkövetõ személy ellen és nem csak a bejelentetlen árút, de az annak szállítására szolgáló eszközt is elkobozzák.
Útlevél elvesztésekor, ellopásakor a Külföldiek Adminisztratív Ellenõrzõ Hivatalától (Szluzsbata za adminisztrativen kontrol na csuzsdencite) igazolást kapnak az útiokmány eltûnésérõl. Ennek birtokában a nagykövetség konzuli hivatala ideiglenes útlevelet állít ki, amellyel lehetséges a haza- ill. továbbutazás.
Külföldi állampolgárok korlátozás nélkül vihetnek be levát, vagy külföldi valutát az országba, de személyenként 8000 leva (illetve az ennek az összegnek megfelelõ külföldi valuta) feletti összegrõl írásban kell nyilatkozniuk. Kilépésnél 8000 levának megfelelõ összeg szintén szabadon kivihetõ, ennél magasabb összegrõl írásban kell nyilatkozni, valamint igazolni kell a pénz eredetét (pl. a belépésnél kitöltött nyilatkozattal). 20.000 levát meghaladó összeg esetében pedig a Bolgár Nemzeti Bank engedélyét kell kérni.
Érdemes odafigyelni a pénzváltásnál, ugyanis a tengerparti üdülõhelyeken sok helyen a banki árfolyamnál lényegesen rosszabb árfolyamon váltják át a pénzt. Ezért célszerû inkább bankban pénzt váltani, de amennyiben erre nincs lehetõség, mindneképp meg kell gyõzõdni arról, hogy az árfolyam megfelelõ-e. (ebben utasaink segítségére leszünk!)
Cím: 1000 Szófia, ul. 6-ti Septemvri 57.
Telefon: /00-359-2/ 963-1135, /00-359-2/ 963-1136, /00-359-2/ 963-3143
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
Konzuli félfogadás: Vízumkérelmek és egyéb konzuli ügyek intézése hétfõn és pénteken 09.00 – 11.00 között. A hét többi napján csak bajbajutott magyar állampolgárok ügyintézését végzi a hivatal.
Fax: /00-359-2/ 963-2492, mobil: 0888-233-156.
Fontosabb telefonszámok
Ország elõhívó: +359
Központi segélyhívó: 112
Rendõrség: 166
Tûzoltóság: 160
Mentõk: 150
Autómentõ: 146
Hivatalos ünnepek
Január 1. Újév
Március 3. Bulgária török uralom alól való felszabadulásának napja
a Húsvét vasárnap és hétfõ (a julianus naptár alapján)
Május 1. A munka ünnepe
Május 6. György nap, a bolgár hadsereg napja
Május 24. A szláv írásbeliség és kultúra napja
Szeptember 6. Bulgária egyesülésének napja
Szeptember 22. Függetlenség napja
December 25-26. Karácsony
December 31. Újév
Magyarország helyi képviselete
Nagykövetség Szófia
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr Kolozsi Béla
A Magyar Köztársaság Nagykövetségének címe: Szófia, ulica 6. Septemvri 57.
Konzuli félfogadási idõ a szófiai Magyar Nagykövetség épületében: hétfõn–szerdán–pénteken:9-11 óráig.
A Nagykövetség az alábbi telefonszámokon érhetõ el munkaidõben:
Magyarországról: 00359-2-963-1135, 00359-1-963-1136, 00359-2-963-3143.
Bulgáriából: 02/963-1135, 02/963-1136, 02/963-3243.
A Nagykövetség állandó ügyeletének mobil telefonszáma:
Magyarországról: 00/359-888-813-080
Bulgáriából: 0888-813-080
A Nagykövetség konzuljának mobiltelefonszáma:
Magyarországról: 00/359-888-233-156
Bulgáriából: 0888-233-156
Konzulátus Várna
Várnai tiszteletbeli konzul: Atanasz Todorov Atanaszov
A várnai tiszteletbeli Konzulátus címe: Várna, ulica General Skobelev 48.
Félfogadási idõ
(máj.01. – szept. 30.) munkanapokon 16.00 – 18.00
(okt.01.–ápr.30.) hétfõ, szerda, péntek 16.00 – 18.00
A tiszteletbeli Konzulátus telefonszáma:
Magyarországról: 00/359-52-259-067
Bulgáriából: 052-259-067
Ügyeleti telefonszám (sürgõsségi esetekben):
Magyarországról: 00/359-888-403-940
Bulgáriából: 0888-403-940
Gépkocsival Bulgáriába
Bulgária 2007. január 1-jétõl az Európai Unió tagállama. Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal léphetnek be az országba. Az EU tagállamok állampolgárai minden egyéb más formai követelmény nélkül 90 napig tartózkodhatnak az országban. A 90 napot meghaladó tartózkodás esetén a bulgáriai tartózkodási helyük szerinti illetékes rendõrkapitányságon regisztráltatniuk kell magukat, ahol huzamos (max. 5 évig érvényes) tartózkodási kártyát állítanak ki számukra. 5 éven túli tartózkodás esetén állandó letelepedetti státusz kérelmezhetõ.
Bulgáriában 2001. december 1-jétõl az ország területére tranzit, vagy rövidebb tartózkodási céllal belépõ külföldieknek kötelezõ az egészségbiztosítás. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyát sürgõsségi esetekben elfogadják, az ezen kívül esõ egészségügyi szolgáltatásokért fizetni kell, amennyiben az utazó nem rendelkezik utasbiztosítással (irodánkban köthetõ!!!). A teljeskörû utasbiztosítás megkötését feltétlenül javasoljuk! Mivel a bulgáriai egészségügyi ellátás színvonala nem éri el sem a magyar, sem az európai átlagot, ezért komolyabb orvosi beavatkozás, mûtét szükségessége esetén a beteget indokolt hazaszállítani. Egy ilyen betegszállítás átlagos költsége 600 ezer és 1 millió forint között van. Ha az utas rendelkezik megfelelõ utasbiztosítással, akkor ezt a költséget a biztosító fizeti. (Naposparton az orvosi ügyelet jól felszerelt, munkatársai beszélnek angolul!)
Gépkocsival történõ belépéskor a határon kötelezõ felmutatni a nemzetközi gépjármû biztosítási kártyát (zöld kártyát). A belépõ útlevelében rögzítik a gépjármû adatait, ami azt jelenti, hogy kizárólag azzal a gépjármûvel lehet elhagyni az országot, amellyel a belépés történt, valamint csak az a személy hagyhatja el az országot a jármûvel, akinek az útlevelébe regisztrálták a jármûvet. Ha más személy szeretne kiutazni a jármûvel, vagy a belépõ a jármû nélkül szeretné elhagyni az országot, akkor a területileg illetékes bíróságon kell a szükséges meghatalmazást elkészíttetni, melyet a területileg illetékes vámszervvel kell igazoltatni.
Amennyiben a beutazónak nincs CASCO biztosítása, vagy tart az autólopástól, lehetõség van arra, hogy a határon díjfizetés ellenében GPS jelkövetõ rendszer beszerelését kérje, amelyet kilépéskor leszerelnek az autóról. (Ezt mi még nem próbáltuk)
Sebességhatárok
Szerbia: lakott területen belül 60 km/h, lakott területen kívül 80 km/h, autóúton 100 km/h, autópályán 120 km/h.
Bulgária: lakott terülten belül 50 km/h, lakott területen kívül 90 km/h, autópályán 130 km/h.
(Ezeket a sebességhatárokat érdemes betartani, szigorúan figyelnek rá, keményen büntetnek! – saját bõrünkön tapasztaltuk…)
Javasolt útvonal
Budapest-Röszke (határátlépés) – Belgrád – Nis – Dimitrovgrad (határátlépés) –
Szófia – Plovdiv – Burgasz
Szófia – Plovdiv – Stara Zagora – Burgasz – Neszebár
Budapestrõl indulva az M5-ös autópálya egészen a határig vezet. Magyarországon az utolsó benzinkút Röszke környékén található, utána már csak a határ szerb oldalán lévõ MOL kútnál lehet tankolni. A határátkelés általában gyorsan, zökkenõmentesen zajlik.
Újvidékig jó minõségû utakon lehet közlekedni. Az utak kétsávosak, de mindkét oldalon széles leállósáv található. A magyar utas számára kissé különös lehet a közlekedés a szerb utakon. A leállósáv ugyanis arra a célra szolgál, hogy az autós lehúzódjon, amennyiben egy gyorsabb jármû utoléri. Érdemes gyakran a visszapillantó tükörbe nézni, különben számíthatunk a türelmetlenkedõ autósok villogására, dudálására. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a szembejövõ autósok elõzéskor gyakran a mi jóindulatunkra számítanak, tehát elõfordulhat, hogy ilyenkor is nekünk kell lehúzódnunk a leállósávba.
Az elsõ díjfizetõ kapu Újvidék elõtt található, ahol kb. 400 dinárt kérnek az utastól. EUR-ban is lehet fizetni, de 7 % jutalékot levonnak, és csak dinárban tudnak visszaadni. (1Eur=kb. 80 dinár) A következõ díjfizetõ kapunál – 16 km-rel a Duna híd után - szintén kb. 400 dinárt kell fizetni. A sebességkorlátozásokat érdemes komolyan venni, mert az ellenõrzõ pontokon büntetésre számíthatunk. A városba érkezve két lámpás keresztezõdés után jobbra, Nis irányába kell letérni. Ezután egy négysávos, osztottpályás út következik.
A várost elhagyva egy újabb autópálya-kapu következik egy jegykiadó automatával (fizetni majd csak Nisnél kell kb. 1050 dinárt). A Belgrád-Nis autópálya európai minõségû. Nist elhagyva két irány közül választhat az autós: Skopje-Thessaloniki, vagy Sofia-Pirot.
Az út innentõl már kétsávos, de jó minõségû, alagutakon és szikla szoroson halad keresztül. Gyakoriak a sebességkorlátozások, amelyeket ajánlatos betartani. Különösen a bolgár határ elõtti szakaszon (Zeljusa környékén) számíthatunk ellenõrzésekre, itt szinte mindig találkozik az utas egy-egy trafipaxszal. Érdemes figyelni a szembejövõ autósokat, gyakran villogással jelzik a rendõrök jelenlétét.
A bolgár határon 2 EUR-t kell fizetni fertõtlenítésért (egy medencén kell áthajtani az autóval), valamint útdíjat kell fizetni, amely 5 EUR/hét.
A határtól az út egészen Szófiáig visz. Az utak rossz minõségûek, kátyúsak.
Amennyiben a tengerpartra utazunk, Szófiát ki lehet kerülni a körgyûrûn haladva.
Tankolás
Szerbiában és Bulgáriában valamivel olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon, az üzemanyagok minõsége megegyezik a hazaival. Szerbiában több OMV kút is található: Szabadka és Újvidék között, Újvidék és Belgrád között, Belgrád elõtt, majd Lepovónál (100 km-re délre Belgrádtól), és a bolgár határállomás elõtt a szerb oldalon. Az OMV kutaknál tiszta (és ingyenes) mosdókat találunk, külön pelenkázó helységgel. A gyerekek körülzárt játszótéren játszhatnak, amíg a szülõk a közelben lévõ kávézóban frissíthetik fel magukat egy finom - megfizethetõ árú - kávéval. MOL töltõállomásokat a magyar határnál és Újvidéknél, visszafelé pedig a Nis-Belgrád autópályán, kb. 50 km-re Nistõl találunk. Bulgáriában szintén több helyen elõfordulnak OMV és Shell kutak.
Rendõri intézkedések
Bulgáriában hivatalosan megszüntették a helyszíni bírságot, de ez nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban - különösen külföldiek esetében - ne mûködne tovább. Elvileg a gépjármûveket igazoltató hatósági személy szabálysértés megállapítása esetén köteles a pénzbírságról csekket kiállítani, amelyet a szabálysértõ személynek nem helyben, hanem a legközelebbi pénzintézetnél kell befizetnie. Ugyanakkor a gyakorlatban többször elõfordul, hogy a szabálysértést megállapító rendõri szerv nem szab ki bírságot, hanem bevonja az utazó jogosítványát, útlevelét azzal, hogy másnap, vagy 1-2 napon belül a területileg illetékes szabálysértési bíróságnál kell jelentkezni, ahol kiszabják a bírságot. Ilyen esetekben az utazók többsége - elkerülendõ az esetleges többnapos procedúrát - arra törekszik, hogy "megegyezzen" az eljáró rendõrrel. A korrupció ezen a szinten általában eredményesen mûködik és 10-20 Euro megfizetése esetén a kûlföldi folytathatja az útját. De az is elõfordulhat, hogy az eljáró rendõr megvesztegetés kísérlete miatt feljelenti a külföldit, ami aztán további jogi procedúrát jelent. Ezért mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy fokozottan ügyeljen a közlekedési szabályok, különösen a sebességkorlátozás betartására, még akkor is, ha a helyiek ezt nem tartják be.
Érdekességek
A kommunista rendszer de facto 1989. november 10-én ér véget, amikor Todor Zsivkov ellen palotaforradalom tör ki, pártbéli ellenzéke – Andrej Lukanov és Petar Mladenov pártvezetõk vezetésével – moszvai támogatással lemondatják összes tisztségérõl. Az új vezetés kezdetben nem tervez politikai változásokat, csupán a gorbacsovi reformokat szeretné Bulgáriában is bevezetni, azonban az események már nem tarthatók a rendszer keretein belül, s megindul a politikai pluralizmus felé vezetõ út, annak ellenére, hogy a kommunista Bulgáriában komoly ellenzéki mozgalom nem volt.
Az 1990. júliusi választásokon azonban meglepetésre a Bolgár Szocialista Párt abszolút többséget szerez, 400 mandátumból 211-et. Az ellenzéki többségû nagyvárosokban és elsõsorban Szófiában tömegtüntetések kezdõdnek, melyek kétségbe vonják a választások tisztességes jellegét. Miután a tömegtüntetések kiszélesednek, Petar Mladenov köztársasági elnök lemond, helyére kompromisszumként a szocialista többségû parlament Dr. Zselju Zselevet, a Demokratikus Erõk Szövetsége elnökét választja. Ezzel lehetõséget kap a parlament a nyugodt munkára, melynek eredményeképpen megszületik 1991-ben az új alkotmány.
Az 1991-es választásokon az ellenzék nyer, kormánya azonban csak egy évig marad hatalmon. 1992–1994 között a szocialisták és a a török kisebbségi párt hallgatólagos támogatásával szakértõi kormány irányítja az országot. 1994-ben ismét a Bolgár Szocialista Párt nyeri a választásokat. 1996 elején súlyos gazdasági válságba kerül az ország, az infláció eléri a heti 30%-ot. A rendkívüli választások utáni új kormány sikeresen stabilizálja a helyzetet 1997 elején, a bolgár levát a német márkához köti (1:1000 árfolyamon).
2001-ben véglegesen hazatér II. Simeon ex-cár, akinek új pártja megnyeri a választásokat és a török kisebbség pártjával koalícióban új kormányt alakít, mely külpolitikai sikereket mutat fel: eléri Bulgária felvételét a NATO-ba és sikeresen befejezi az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokat.
A 2005-ös választásokon a Bolgár Szocialista Párt szerez többséget, az új koalíciós kormányt 8:5:3 arányban a Bolgár Szocialista Párt, (II. Simeon ex-cár pártja) és a török kisebbségi párt hozza létre. A Demokratikus Erõk Szövetsége részekre szakad, a közép-jobb súlytalanná válik, mivel három kisebb parlamenti párt formájában vesz részt a politikai életben. A 2005-ös parlamenti választások új jelensége a mindaddig jelentéktelen és a parlamenti küszöb megközelítésére sem képes bolgár szélsõjobb megszervezõdése (Támadás Párt) és bejutása a parlamentbe.
A Támadás Párt nacionalista, cigány- és törökellenes, muzulmánellenes, NATO-ellenes és EU-szkeptikus jelszavakat hangoztat, követeli a rendszerváltozás teljes menetének felülvizsgálatát, elutasítja a kapcsolatot mind a kormánypártokkal, mind a jobbközép ellenzéki pártokkal, mivel azokat mind bolgárellenesnek és hazaárulónak tartja.
Bulgária 2007. január 1-jén vált az Európai Unió tagjává.
Egyéb hasznos tudnivalók
Bulgária 2007. január 1-jétõl az Európai Unió tagállama. Magyar állampolgárok érvényes útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal léphetnek be az országba. Az EU tagállamok állampolgárai minden egyéb más formai követelmény nélkül 90 napig tartózkodhatnak az országban. A 90 napot meghaladó tartózkodás esetén a bulgáriai tartózkodási helyük szerinti illetékes rendõrkapitányságon regisztráltatniuk kell magukat, ahol huzamos (max. 5 évig érvényes) tartózkodási kártyát állítanak ki számukra. 5 éven túli tartózkodás esetén állandó letelepedetti státusz kérelmezhetõ.
Bulgáriába beutazáskor, az utasforgalomban vámmentesen vihetõ be a szokásos személyi használatú tárgyakon kívül 200 db cigaretta, vagy 50 db szivar, vagy 25 dkg dohány, 1 liter égetett szeszesital, 2 liter 22 % alatti alkoholtartalmú ital, 2 liter bor, 0,5 kg kávé, vagy 20 dkg neszkávé, 10 dkg teafû, vagy 4 dkg granulált tea, 50 ml parfüm, 250 ml kölni, 37 gr arany és 300 gr ezüst ékszer, valamint 100 USD értékû ajándék (melynek értékét számlával igazolni kell). A fenti értékhatárt meghaladó mennyiségû ékszert a vámnál be kell jelenteni, és meglétét kilépéskor ellenõrzik.
Azok a magyar állampolgárok, akik Bulgárián csak átutaznak, és továbbutaznak Görög- vagy Törökországba, különösen, ha azt vásárlási céllal teszik, a behozott és bármely termékbõl a kereskedelmi mennyiséget elérõ mennyiségû árú van náluk, kötelesek azt a bolgár vámszerveknél a határon beléptetni, kilépéskor pedig kiléptetni. A behozott árukról kitöltött vámnyilatkozat hiányában csempészet miatt eljárást indítanak az elkövetõ személy ellen és nem csak a bejelentetlen árút, de az annak szállítására szolgáló eszközt is elkobozzák.
Útlevél elvesztésekor, ellopásakor a Külföldiek Adminisztratív Ellenõrzõ Hivatalától (Szluzsbata za adminisztrativen kontrol na csuzsdencite) igazolást kapnak az útiokmány eltûnésérõl. Ennek birtokában a nagykövetség konzuli hivatala ideiglenes útlevelet állít ki, amellyel lehetséges a haza- ill. továbbutazás.
Külföldi állampolgárok korlátozás nélkül vihetnek be levát, vagy külföldi valutát az országba, de személyenként 8000 leva (illetve az ennek az összegnek megfelelõ külföldi valuta) feletti összegrõl írásban kell nyilatkozniuk. Kilépésnél 8000 levának megfelelõ összeg szintén szabadon kivihetõ, ennél magasabb összegrõl írásban kell nyilatkozni, valamint igazolni kell a pénz eredetét (pl. a belépésnél kitöltött nyilatkozattal). 20.000 levát meghaladó összeg esetében pedig a Bolgár Nemzeti Bank engedélyét kell kérni.
Érdemes odafigyelni a pénzváltásnál, ugyanis a tengerparti üdülõhelyeken sok helyen a banki árfolyamnál lényegesen rosszabb árfolyamon váltják át a pénzt. Ezért célszerû inkább bankban pénzt váltani, de amennyiben erre nincs lehetõség, mindneképp meg kell gyõzõdni arról, hogy az árfolyam megfelelõ-e. (ebben utasaink segítségére leszünk!)
